kétnapos csúcstalálkozójának első napján, 2024. június 27-én Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Ha csökkentett üzemmódban, de nyáron is zajlanak az uniós folyamatok, és dolgozik a magyar uniós elnökség. Augusztus elején például döntés született arról, hogy az Európai Unió (EU) Ukrajnának – korábbi kötelezettségvállalását teljesítve – jelentős pénzügyi támogatást nyújt. Mindezt akkor is a magyar elnökségnek kell koordinálnia, ha történetesen Orbán Viktor minden erővel igyekezett meggátolni.
Tavaly decemberben az uniós állam- és kormányfők két fontos döntést szerettek volna hozni Ukrajna ügyében: az egyik a csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozott, a másik pedig egy 50 milliárd eurós alap felállítására, amely az ukrán állam működőképességének biztosítására szolgál. Amikor a magyar miniszterelnök megérkezett az EU-csúcsra, jelezte, hogy egyik döntéssel sem ért egyet. Néhány óra múlva történt az ominózus eset, amikor Orbánt megkérték, hogy ha nem ért egyet a csatlakozási tárgyalások megindításával, akkor hagyja el a termet. Így is történt, s mivel ilyen módon nem volt ellenvélemény, a tagállami vezetők egyetértettek a tárgyalások megindításában. Azóta az első tárgyalási fordulót, úgynevezett kormányközi konferenciát már június végén, a belga elnökség utolsó napjaiban meg is tartották. Ukrajna pénzügyi támogatását – amely az EU költségvetésének módosításával is együtt járt – azonban akkor még meg tudta akadályozni Orbán Viktor. Az a döntés született, hogy hamarosan visszatérnek a témára – ez az időpont február 1-jén jött el. A Brüsszelben tartott EU-csúcson hat perc alatt illant el a magyar vétó, és jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, hogy négyéves időtartamban az EU nagyobb részben hitel, kisebb részben vissza nem térítendő támogatás formájában 50 milliárd euró támogatást biztosít Ukrajnának. A március 20-án benyújtott Ukrajna-tervben Ukrajna felvázolta az újjáépítéssel, a korszerűsítéssel és azokkal a reformokkal kapcsolatos elképzeléseit, amelyeket uniós csatlakozási folyamata részeként végre kíván hajtani.
A napokban a konkrét kifizetések is elkezdődtek. Augusztus 6-án adott hírt arról az Európai Tanács sajtószolgálata, hogy a tagállamok zöld utat adtak az Ukrajna-eszköz keretében nyújtandó, közel 4,2 milliárd euró összegű első kifizetésnek.
Az Európai Bizottság április 15-ei értékelésében megerősítette, hogy az Ukrajna-terv megfelel a vonatkozó rendeletben meghatározott kritériumoknak, valamint részletes és széles körű elemzést nyújtott, amely kiterjed Oroszország agressziós háborújának Ukrajnára gyakorolt hatására, az ország makrogazdasági kilátásaira, valamint az Ukrajna helyreállításához, újjáépítéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó kihívásokra. Az összes javasolt reform és beruházás teljes körű végrehajtása esetén a becslések szerint Ukrajna GDP-je 2027-re 6,2 százalékkal, 2040-re pedig 14,2 százalékkal nőhet, valamint 2033-ra az adósság GDP-arányosan mintegy 10 százalékponttal csökkenhet.
És bár erről a magyar kormánypropaganda elfelejtett megemlékezni, az ukrán támogatás biztosításából a magyar soros elnökség is kivette a részét.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/33. számában jelent meg augusztus 16-án.
