A szuverenitási törvény miatt már tavaly decemberben levelet írt az Európai Bizottság aggodalmairól a magyar kormánynak, árulta el szerdán Didier Reynders. Az igazságügyi biztos az Európai Parlamentben kijelentette: „kielégítő válasz hiányában a Bizottság nem fog habozni, hogy megtegye a szükséges lépéseket”. Biztosította róla a képviselőket, hogy a testület a jogszabály minden vetületére figyel, és világos az álláspontja a civilekről, a médiaszabadságról, valamint a választások tisztaságáról.
Telex
Az új jogszabállyal létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője, Lánczi Tamás néhány napja épp arról beszélt: számítani lehet uniós eljárásra a törvény miatt.
Az ezermilliárdokat érő igazságügyi reformról kérdezték az Európai Bizottságot
Didier Reynderst két kollégájával együtt a Magyarországnak részben felszabadított támogatásokról hallgatták meg az Európai Parlamentben szerdán. A költségvetéssel és a büdzsé felügyeletével foglalkozó képviselők azután ültek össze, hogy az Európai Bizottság tavaly decemberben elfogadta a magyar igazságügyi reformok teljesítését. A döntéssel nagyjából 10,2 milliárd euró (több mint 3900 milliárd forint) felzárkóztatási támogatás vált elérhetővé. (Arról, hogy milyen összegek kifizetését miért függesztették fel, legutóbb itt írtunk bővebben.)
Napokkal a meghallgatás előtt az Európai Parlament úgy döntött, hogy a jogi szolgálatával vizsgáltatja meg a decemberi határozatot. Kifejezetten annak érdekében teszi ezt, hogy a bizottsági lépés „jogszerűségének vizsgálata iránti keresetet nyújtson be az Európai Unió Bíróságához”. A javaslat vitáján számos képviselő úgy látta, hogy az értékelést az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésének átengedéséért cserébe adta ki az Európai Bizottság, Orbán Viktor viszont ehhez hasonlóan fenyegethet a következő februári csúcson, mert legutóbb vétózta az uniós költségvetés emelését és Ukrajna plusz támogatását. A magyar kormánypártok ideológiai zsarolásról és a júniusi EP-választás kampányára szervezett politikai cirkuszról beszéltek.
Dönteniük kellett, és nem lehetett nemet mondani
Első kézből tapasztalhatták Magyarországon az igazságügyi rendszer hiányosságait, jelentette ki Monika Hohlmeier, aki az EP költségvetési ellenőrző bizottságának elnökeként májusban járt hazánkban egy küldöttséggel. A KDNP-vel együtt a jobbközép Európai Néppártban ülő képviselő emlékeztetett rá, hogy decemberben levélben érdeklődtek az Európai Bizottságnál a döntés okairól. „Eddig még semmit sem kaptunk”, mielőbb információkat szeretnének.
Didier Reynders igazságügyi biztos leszögezte, hogy az Európai Bizottság a mandátuma kezdetétől védi a jogállamiságot, ezért is adnak ki minden évben egy-egy jelentést. (Az EP igazságügyi bizottsága kedden szavazta meg a legutóbbi dokumentumról szóló véleményét. Ebben az általános uniós helyzet mellett több tagállamot, köztük Magyarországot is nevesíti, ahol azt szeretné, hogy kezeljék cégek hátrányos megkülönböztetését és a vállalatok összpontosulását oligarchák kezében.)
A biztos szerint a reformok több eredményt értek el, például erősebb szerepet biztosítanak az Országos Bírói Tanácsnak az Országos Bírósági Hivatallal szemben és a Kúriára bevezetett új szabályok növelik a függetlenségét. Az Európai Bizottságnak a határidők miatt december közepéig döntenie kellett (a testület kétszer is további kérdéseket tett fel, ami alatt nem ketyegett az óra). Magyarország minden kért lépést megtett, így nem lehetett nemet mondani, és a magyar kormány bármikor perelhetett volna. Szorosan figyelni fogják a reformok megvalósítását, és ha visszaesést látnak az igazságügy terén, ismét blokkolhatnak forrásokat. A végső cél, hogy konkrét reformokat érjenek el.
Többen politikai alkuról beszéltek
Több képviselő azt feszegette, hogy miért pont a decemberi uniós csúcs előtt egy nappal született a döntés. A néppárti Petri Sarvamaa például úgy számolt, hogy a határidő napokkal későbbre esett volna, és azt kérdezte, hogy hogyan tudta az Európai Bizottság ennyire hamar, órákkal az utolsó reform kihirdetése után értékelni a magyar lépéseket. A momentumos Cseh Katalin is az értékelésre szükséges idő hiányát firtatta, ami szerinte „mindenkinek erősen arra utal, hogy ez egy háttéralku része volt”.
Úgy látta, hogy ha rászánták volna az időt, a magyar intézkedések több aggasztó pontja is feltűnhetett volna, például az elfogadásukkal egyszerre módosított alkotmánybírósági szabályok miatt a bírák tarthatnak tőle, hogy az EU bíróságához fordulhassanak. A Kúriánál szerinte az új rendszer automatikusan számozza az ügyeket, de ez nem jelenti az elosztásukat is, a testület elnökére hozott szabályok pedig nem akadályozzák meg, hogy a mostani vezetője hivatalban maradhasson, ha nem tudnak kétharmaddal utódot választani neki, azaz gyakorlatilag korlátlan ideig maradhat a székében. Részletes írásbeli indoklást kért, „különben nem fogunk félni egy bírósági eljárástól sem”.
„A nagy kérdés, hogy valóban értékelték az igazságügyi haladást Magyarországon vagy csak egy politikai alku volt Orbán vétójának feloldására az Európai Tanácsban”
– mondta Daniel Freund német zöldpárti képviselő. Szerinte a gyorsaság az utóbbira utal, mert a közlönyös kihirdetés után 35 perccel már el is indult az Európai Bizottság írásbeli eljárása, de az EU bíróságának kellene eldöntenie a választ, utalt az EP fenyegetésére egy perrel. Felvetette azt is, hogy értékelték-e a szuverenitási törvényt is.
Fidesz: Dollárbaloldal, zsarolás, véleményterror
A Fidesz listájáról EP-be jutott Deli Andor szerint a mostani ülés az előző heti zsarolás folytatása. Sokan örülnek, amikor az Európai Bizottság kritikus a magyar kormánnyal szemben és forrásokat fagyaszt be, de perrel fenyegetőznek, ha valami pozitívat mond az igazságügyi reformról. Közben még a testület elnöke és tagjai is arról beszélnek, hogy a befagyasztott támogatásokat nem adják oda, amíg a magyar kormány nem változtat a migrációs és genderpolitikáján. (Előbbi nagyjából 35, a szexuális kisebbségek ügye több mint 600 millió eurót érint a felfüggesztett 20 milliárdból.) A feltételességi eljárásnak szerinte ideológiai okai és politikai céljai vannak, de jön a nyár, és a választók elégedetlensége alapján EP máshogy nézhet ki a júniusi újraválasztása után.
„Az európai baloldal és a magyar dollárbaloldal önmagából kifordulva követeli az Európai Bizottságtól, támassza alá, indokolja meg” a decemberi döntést, „továbbra is zsarol és fenyegetőzik,
céljuk, hogy Magyarország semmilyen uniós forrást se kapjon” – írja a Fidesz közleménye. „Azért támadnak, mert nemet mondunk a migrációra, a genderőrületre, és mert Magyarország továbbra is úgy gondolja, hogy Ukrajna ügyében azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.
Teljes a baloldali véleményterror.”
A biztosok az eredményeket és a megmaradt befagyasztásokat hangsúlyozták
Didier Reynders szerint az időzítés a magyar kormányon múlt, amikor kihirdette a Magyar Közlönyben a végső elvárt változtatást, és addigra már egy éve egyeztettek a szövegekről, a jogszabályokat korábban elfogadták. Az ügyelosztás részleteire külön rákérdeztek, ennek köszönhetően a Kúria még a digitális naplófájlokat is nyilvánossá teszi és utólag külsős audit hitelesíti a rendszert. A források részleges felszabadítása független a szuverenitási jogszabálytól, azt külön vizsgálják.
Nicolas Schmit szociális biztos azt hangsúlyozta, hogy a különféle eljárásokról külön-külön szabályok szólnak, ezeket nem kombinálhatják. Nem volt terük negatív döntésre, de hangsúlyozta, hogy egyes hírekkel ellentétben nem fizettek ki automatikusan 10,2 milliárd eurót, csak megvalósult fejlesztések után fizetnek, és eddig mindössze 445 millió eurót utaltak. Arra is emlékeztetett, hogy a magyar kormány nem reagált a másik három „horizontális” feltételre, azaz a szexuális kisebbségekről (ez több mint 600 millió eurót blokkol), a menekültügyről (emiatt 35 millió eurót tartanak vissza) és az akadémiai szabadságról szólóra (ez nagyjából kétmilliárd eurót ér). Az Európai Bizottság az igazságügyi reform elfogadásával egyszerre kiadott egy értékelést a jogállamisági feltételességi eljárásról is, és megállapította, hogy a kormány nem teljesítette minden elvárását (emiatt 6,3 milliárd eurót fagyasztottak be), a fennmaradó pénz egy részét pedig tematikus szakmai feltételek is blokkolják. Nicolas Schmit hangsúlyozta, hogy közben erősítették a kifizetések auditálását is, és figyelik a reformok megvalósítását.
Sajnos nem tudok túl sok fejleményről beszámolni a legutóbbi, tavaly novemberi meghallgatás óta, mondta a jogállamisági eljárásról – és benne az „Erasmus-ügyről” – Johannes Hahn költségvetési biztos. Ugyan volt némi haladás, de a magyar kormány még nem kérte az eljárás értékelését, így hivatalból kellett ezt megtenniük tavaly decemberben. Eszerint hivatalos lépések hiányában ugyanakkora a kockázat Magyarországon az uniós költségvetésre. Az Európai Bizottságot kötik a szabályok, amelyeket a jogalkotók (azaz részben az EP) hoztak, és ha Magyarország teljesíti a feltételeket, azt tudomásul fogják venni. A jogállamisági eljárás célja nem a tagállamok megbüntetése, hanem az uniós költségvetés védelme.
