Orbán Viktor miniszterelnök a frakcióvezetők felszólalásaira válaszol az Országgyűlés tavaszi ülésszakának nyitónapján, 2023. február 27-én. Mellette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor viszonválaszában az ellenzéki képviselők ukrajnai háborúra vonatkozó megjegyzéseire azt mondta: úgy beszélnek Ukrajnáról, párhuzamot állítva Magyarországgal, mintha Magyarországról beszélnének.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: nem gondolkodhatunk úgy az ukránokról, mint a magyarokról.

„Tiszteljük az ukránokat, segítjük az ukránokat, mindent megadunk, amit megadhatunk nekik”, de nem szabad őket magunk fölé helyezni. „Ukrajna érdekei soha nem előzhetik meg Magyarország érdekét, sohasem előzhetik meg a magyar emberek érdekét. Nem fogjuk tönkretenni magunkat senkinek az érdekében” – jelentette ki Orbán Viktor. Magyarország az első. Aki nem ezen az alapon áll, az nem nemzeti, hanem internacionalista alapon áll – tette hozzá a kormányfő.

Orbán Viktor hangsúlyozta: ugyanakkor két dologban egyetért a baloldal és a nemzeti oldal. Az egyik, hogy nem akarunk orosz fenyegetés árnyékában élni, tehát egy olyan európai biztonsági rendet akarunk, amelyben Oroszország nem jelent fenyegetést Magyarországnak. A másik, hogy nem akarunk közös orosz-magyar határt, vagyis a két ország között kell lennie valaminek, ami elég széles és kellően mély ahhoz, hogy biztonságot jelentsen Magyarország számára. Ezt hívják szuverén Ukrajnának – mondta.

Rámutatott: a békéhez vezető úton az első lépés a tűzszünet. Amíg tűzszünet van, addig meg lehet kezdeni a béketárgyalásokat. „Ha szerencsénk van, a béketárgyalások megoldást hoznak, ha nincs szerencsénk, újra kiújulnak a harcok. De a lényeg az első lépés” – szögezte le.

Jobbik kisvállalkozók támogatását hiányoló kritikájára Orbán Viktor jelezte, a felszólalásában tárgylat húsz intézkedésből hat közvetlenül a kis- és középvállalkozókat segíti.

Tóth Bertalan szavaira, miszerint a kormány iránytű nélkül sodródik, Orbán Viktor úgy reagált: „bezzeg az MSZP!”

Gelencsér Ferencnek (Momentum) a magas inflációra vonatkozó észrevételére a kormányfő azt mondta, azért magasabb az infláció Magyarországon, mint Európa más országaiban, mert az ország rengeteg iparfejlesztést hajt végre, a beruházási versenyben az első háromban van az Európai Unióban. Ez nagy energiaigényt támaszt, miközben nincs saját energiánk. Amikor az energiaárak a világban fölmennek, akkor azokban az országokban, ahol nagyok az ipari fejlesztések, az ipari kapacitások, de nincs saját energia, és importból kell behozni, ott mindig a legmagasabb infláció – magyarázta.

Az infláció csökkentését szolgálja a húszpontos gazdaságpolitikai csomag, és „higgyék el, ez meg fogja hozni az eredményét” – tette hozzá, megismételve, hogy az év végére egyszámjegyűre fogják csökkenteni az inflációt.

Tordai Bence (Párbeszéd) zöld energiát sürgető hozzászólására Orbán Viktor elmondta, a kérdés jóval összetettebb, mint ahogy az ellenzéki képviselőt hallgatva gondolhatná bárki.

Amikor majd az energia nagy része zöld lesz, még akkor sem lehet kikapcsolni teljesen a fosszilis energiaforrásokat, mert az időjárástól függő energiaforrások bizonytalanságot visznek a rendszerbe. Egészen addig, amíg az energiát nem telepátiával szállítják, hanem zsinóron, a feszültségnek állandónak kell lennie akkor is, ha éppen nem fúj a szél és nem süt a nap – fogalmazott, hozzáfűzve: mindig kell tehát olyan tartalék kapacitásnak lenni a zöld energia mögött, amely kedvezőtlen időjárás esetére előállítja azt az energiát, amit a vezetéken szállítani lehet. Ezért a zöld energia bizonyos megközelítésben a legdrágább energia, mert ha kiépítünk egy egységnyi zöld energiát, mellé kell építeni a tartalék kapacitást is.

Kanász-Nagy Máté (LMP) külföldi beruházásokról szóló kritikájára Orbán Viktor úgy reagált, az ellenzéki képviselő hozzászólása „nettó külföldiberuházás-ellenesség”. A miniszterelnök azt mondta, komoly téma, hogy a kommunizmus évtizedei után hogyan lehet egy teljesen tőkeellenes gazdaságból eljutni a versenyképesség és jólét elfogadható szintjére. A kormány válasza az, hogy szükség van a saját nemzeti tőke megerősítésére és szükség van a külföldi tőkeberuházásokra is. Külföldi beruházások nélkül nem lehet felemelni a magyar életszínvonalat és a magyar gazdaság teljesítményét oda, ahova mindannyian szeretnénk – mondta.

Dúró Dóra (Mi Hazánk) hozzászólására, aki Finnország és Svédország NATO-csatlakozása ellen érvelt, a miniszterelnök azt felelte, a két ország felvétele nem jelent biztonsági kockázatot Magyarország számára.

A családtámogatásokat keveslő kritikára Orbán Viktor közölte, nem ért egyet azzal, hogy az ellenzéki politikus szűkülésként írta le az elmúlt időszak változásait, ő inkább „szinten tartásnak” nevezné azokat. Arra kérte Dúró Dórát, értse meg, hogy a 2023-as év nem a szociális ellátás bővítésének, a családtámogatási rendszer szélesítésének az éve, mert háború van, infláció van, egekben vannak az energiaárak, és „azért is harcolnunk kell, hogy recesszió helyett növekedés legyen”.

Forrás: MTI, Propeller