Állást foglaltak a jogvédő civil szervezetek, miután a G4medián megjelent nemzetbiztonsági törvénytervezetre Klaus Iohannis államfő élesen reagált, azt állítva, hogy a titkosszolgálatok közreműködésével előkészített és az alapvető emberi jogokkal szembemenő törvénytervezet még nem végleges, tudják, hogy ki szivárogtatott, és nagy hiba volt a részükről, illetve a G4media részéről is, hogy leközölték, mert az emberek aggódnak.
A negyvenöt civil szervezet burkolt fenyegetésként értékelte az elnök Buzăuban tett kijelentéseit. Az államfő reakciója szerintük az átláthatóság és a nyilvános vita iránti elkötelezettség hiányáról tanúskodik, és demokratikus értékeket sért azzal, hogy a társadalom számára fontos témát az intézmény falain belül kívánja tartani. Akik pedig megtörnék a csendet, tájékoztatnák a lakosságot, ezzel pedig közszolgálati feladatokat látnak el (a sajtóforrások és a sajtó képviselői), burkolt fenyegetésben részesülnek. Ezzel Iohannis „közvetlen támadást indított mind a közérdekű bejelentők, mind a sajtószabadság ellen”.
Általánosságban pedig megjegyezték, hogy a nemzetbiztonsági törvénytervezet kiszivárogtatására érkező politikusi reakciók nemcsak azt mutatják, hogy azok a politikai vezetők, akiknek a feladata a törvényesség védelme és az alkotmány, valamint az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartásának garantálása lenne, nemcsak hogy nem érzékelik a nyilvános térbe kikerült információk súlyosságát, hanem el akarják fojtani a társadalom minden olyan jogos reakcióját, amely felháborodással reagál ezekre.
„A hírszerző szolgálatok korlátozások nélkül fogalmazhatták meg a saját működésüket szabályozó törvényeiket, ami tartalmaz néhány olyan durva javaslatot, amelyek az alapvető jogokat sértik. Nem néhány nyelvtani hibáról vagy egy-két problematikus cikkről beszélünk, hanem egy egész rendszerről, amelyben a titkosszolgálatok civil ellenőrzése nem létezik, csökken vagy minimalizálódik, és a szolgálatok tevékenységének demokratikus felügyeletének garanciái tisztán formálisak vagy teljesen hiányoznak. Még akkor is, ha ezek most még nem hivatalos javaslatok, a puszta tény, hogy papírra kerültek, aggaszt minket, mert úgy gondoljuk, hogy megmutatják az őket javasló intézmény jövőképét, egy teljesen antidemokratikus és visszataszító jövőképet” – tették hozzá.
Ugyanakkor annak érdekében, hogy lássák, mi nem szerepel a biztonsági törvények javaslataiban, és milyen problémákat kell megvitatniuk a nemzetbiztonság területét szabályozó jogszabályok reformja során, javasolták, hogy válaszolják meg azokat a fő kérdéseket, amelyeket fel kell tenniük magunknak – kezdve az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) által a titkosszolgálatok működéséről szóló 2017. évi jelentésben meghatározott elvekkel. És amelyeket állításuk szerint a politikai nyilatkozatok és a nyilvánosságra került dokumentumok figyelmen kívül hagytak.
Klaus Iohannis elnök kedden azt mondta, hogy a tíz nemzetbiztonsági törvény tervezete, amelyet kizárólag a G4Media tett közzé, csak kezdetleges, és nem a nagyközönségnek szánták. „Valaki, és tudjuk, hogy ki, úgy gondolta, hogy jó, ha megadja nekik (a G4media számára – szerk. megj.) a forrásokat. Ez egy nagy hiba, az emberek aggódnak ” – mondta Iohannis egy sajtótájékoztatón Buzăuban. „Senki sem akarja a Szekuritate helyreállítását, a polgárok jogainak megsértését vagy bármi mást. Ezek olyan spekulációk, amelyek egyszerűen tévesek. Szintén hiba volt, hogy a média kiszivárogtatta a tervezetet kezdetleges formáját” – mondta Iohannis.
A negyvenöt civil szervezet között van az ActiveWatch, az Accept, a Független Újságíró Központ és a romániai újságírók MediaSind nevű szakszervezete is.
