A 444 birtokába jutott egy június 9-én kelt állítólagos ügyészségi dokumentumról készült fotó, amiben azt sorolják fel, hogy kiknek az érintettségét kellene tisztázni az úgynevezett aranykonvoj-ügyben.
A lap idézi is a dokumentumot, ami „lényegi döntést, utasítást hozó” személyeknek nevezi meg Orbán Viktor volt miniszterelnököt, Farkas Örs nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő volt államtitkárt, Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját és Demeter Tamást, a NAV volt bűnügyi és rendészeti elnökhelyettesét. A dokumentum szerint „a nyomozás elsősorban az ő büntetőjogi felelősségük tisztázására kell hogy irányuljon (tanúként kihallgatásukra nem kerülhet sor), melynek elsődleges eszközei az utasítottak vallomásai”.
A cikk szerint egy belső ügyészségi dokumentumról, a lap egyik forrása szerint a Legfőbb Ügyészség és a Fővárosi Nyomozó Ügyészség közötti levelezésről van szó. A lap kérdéseket küldött a dokumentumról a Legfőbb Ügyészségnek, ahol nem tagadták a dokumentum valódiságát. A válaszban arról írtak, hogy az ügyben jelenleg nyomozás folyik, és minden olyan közlés, ami „az üggyel kapcsolatos találgatás, sejtetés vagy éppen a nyomozás esetleges irányáról, sőt potenciális gyanúsítottakról szól, a nyomozást – könnyen belátható módon – negatívan érinti, a bizonyítást nehezíti vagy akár meg is hiúsíthatja”.
A 444 cikkének megjelenése után mi is kérdést küldtünk a Legfőbb Ügyészségnek arról, létezik-e a cikkben idézett belső dokumentum, de egyelőre nem kaptunk választ. Azt is megkérdeztük, hogy meghallgatták a cikkben nevesített személyeket akár tanúként, akár gyanúsítottként, de egyelőre erre sem válaszoltak.
A 444 cikkében közölt állítólagos ügyészségi belső dokumentumnak az a jelentősége, hogy ezek alapján Orbán Viktor büntetőjogi felelőssége is felmerülhet az ügyben. Ezt Laczó Adrienn volt bíró, az ukrán pénzszállítók ügyvédje is felvetette Krug Emília Szinten túl című műsorában. A cikk szerint a dokumentumban az is szerepel, hogy Hajdu János és Farkas Örs „gyanúsítotti kihallgatása indokolt”.
A 444 cikkének megjelenése után a Fidesz kommunikációs igazgatóján keresztül kérdést intéztünk Orbán Viktornak arról, hogy adott-e utasítást az aranykonvoj-ügyben, illetve, hogy meghallgatták-e már az ügyben akár tanúként, akár gyanúsítottként, vagy jelezték-e, hogy erre sor kerülhet. Havasi Bertalan fél órán belül válaszolt, de a kérdéseinkre nem adott választ. Arról írt, hogy a Fidesz álláspontja szerint az új magyar miniszterelnök az úgynevezett aranykonvoj ügyében „az ukránok bosszúját hajtja végre”. Azt is írta, hogy a nyomozásban részt vevő hatóságok vezetői és munkatársaik „elismerést és jutalmat érdemelnek, amiért megvédték Magyarország nemzeti érdekeit”.
Magyar Péter válaszokat vár
A 444 cikkének megjelenése után Magyar Péter a közösségi oldalán jelezte, hogy a kiszivárgott irat alapján azonnali választ vár az ügyészségtől, hogy meghallgatták-e gyanúsítottként Orbán Viktort és Hajdu Jánost az aranykonvoj-ügyben.
A miniszterelnök korábban csütörtökön délután háromig adott határidőt a legfőbb ügyésznek, hogy számoljon be az aranykonvoj-ügyről, mert ha nem teszi meg, akkor délután három után megoszt pár rendelkezésre álló, „meglehetősen érdekes és fontos” információt.
A legfőbb ügyész erre válaszul azt írta, hogy az ügyről többször beszámoltak már a nyilvánosságnak. Tisztázták, hogy két ügyről van szól, és azt írták:
„A Legfőbb Ügyészség szakfőosztályának szakmai álláspontja szerint egyes magas beosztású érintettek kapcsán már most megfogalmazódott bűncselekmény megalapozott gyanúja, míg a nyomozó ügyészség az eljárási cselekmények más sorrendjét preferálta. […] A legfőbb ügyész többször kinyilvánította és írásos utasításba is adta, hogy a nyomozó ügyészségnek az ügy minden szálát ki kell vizsgálnia, függetlenül attól, hogy kit és mely szervezeteket érint.”
Azt írták, hogy az ügyészségi nyomozásban a közeljövőben érdemi eredményekre lehet számítani, amelyről az ügyészség részletes tájékoztatást fog adni, és hozzátették, jelenleg annyi közölhető, hogy a nyomozó ügyészség gyanúsítotti kihallgatás iránt intézkedik.
Magyar Péter a délután három órakor kezdődő kormányszóvivői tájékoztatón végül nem osztott meg konkrét információkat. Azt mondta, úgy tudja, hogy több hete utasította az egyik ügyészi szerv a másikat konkrét nevekkel meghallgatásokra. Szerinte erről kellene tájékoztatni a nyilvánosságot, hogy ezek megtörténtek-e, vagy ha nem, akkor miért nem.
Mi ez az ügy?
A Terrorelhárítási Központ (TEK) kommandósai március 5-én fogtak el hét ukrán állampolgárt, és lefoglalták a furgonjaikban lévő, több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát. Az ügyészség szerint egy feljelentés nyomán cselekedtek így. Később kiderült, hogy az egyik titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt a feljelentő, ami a másik szolgálat, az Információs Hivataltól gyűjtött adatokra alapozva tette meg ezt a lépést.
Az ukrán pénzszállítók ügyvédje később egy sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy tudomásuk szerint a rajtaütésen – a jegyzőkönyvvel szemben – csak a TEK kommandósai voltak jelen, a NAV csak később indított eljárást az ügyben. Az ukránok ügyvédje és a pénz fogadója, az ukrán takarékbank, az Oscsadbank jogásza, illetve a pénzt küldő osztrák Raiffeisen szerint semmi szokatlan nem volt a szállítmányban, amit a megfelelő engedélyek birtokában Ausztriából Ukrajnába akartak eljuttatni a pénzszállítók.
Ennek ellenére az Orbán-kormány és propagandája azt kezdte kommunikálni, hogy gond volt a szállítmánnyal, pénzmosás történhetett, és hogy a Tisza Párt finanszírozásához is köze lehet a pénznek – de ezekre a vádakra és sejtetésekre ez idáig semmilyen bizonyítékot nem mutattak be. Március 10-én rendelet is született arról, hogy „a helyszínen nem volt tisztázható az ukrán pénzszállító autókban lefoglalt vagyon jogcíme”.
A Telexen írtuk meg először, hogy Orbán Viktor döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán „aranykonvojra”, de még a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött. A rajtaütést viszont szakmailag semmi nem indokolta – árulták el a Telexnek az „aranykonvoj” elleni művelet részleteit ismerő források. Egy ügyész, aki beletekinthetett a titkosszolgálat irataiba, azt állapította meg, hogy „az Alkotmányvédelmi Hivatal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket kellő adattal nem támasztotta alá”.
Volodimir Zelenszkij május elején jelentette be, hogy Ukrajna visszakapta a Magyarországon lefoglalt pénzszállítmányt. „Hálás vagyok Magyarországnak a konstruktív hozzáállásáért és a civilizált lépésért” – mondta az ukrán elnök. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a pénzszállítmány visszaadása az új kormány konstruktivitását jelzi.
