Telex
Az öregedésről valószínűleg mindenkinek más jut eszébe a visszahúzódó hajvonaltól a szem sarkában megjelenő ráncokon és a megereszkedő bőrön át a derékfájásig. Sokan azt érezhetik, hogy ezek a dolgok egyik napról a másikra történtek meg velük, és egy friss kutatás szerint nem is tévednek nagyot, úgy tűnik ugyanis, hogy az öregedés valóban hirtelen zajlik le ahelyett, hogy minden nap egy kicsivel nagyobbra nőnének a szarkalábaink – írja a Guardian.
A Nature Aging szaklapban publikált tanulmányban a kutatók összesen 108, 25 és 75 év közötti embert kértek meg arra, hogy néhány havonta biztosítsanak a vérükből és a székletükből, valamint bőrről, szájból és orrból vett mintákat. A mintavételi időszak mediánja 1,7 év volt, de volt, aki majdnem 7 éven át küldte a mintákat. Ezeket aztán a kutatók kielemezték, és nagyjából 135 ezer különféle molekulát (RNS-t, fehérjét, metabolitokat) és mikrobát (a bőrön és a belekben élő vírusokat, baktériumokat és gombákat) figyeltek meg.
A tanulmány szerint ezek mennyisége nem fokozatosan változott az évek során, a legnagyobb mértékű változások pedig a negyvenes évek közepén és a hatvanas évek elején zajlottak le. Egészen pontosan 44 éves és 60 éves korban, amikor hirtelen nagyon komoly átrendeződéseket lehetett megfigyelni – előbbi esetben a szív- és érrendszeri betegségekkel, valamint a lipidek, az alkohol és a koffein feldolgozásával összefüggő molekulák változtak meg, utóbbiban pedig az immunregulációhoz, a veseműködéshez és a szénhidrátok anyagcseréjéhez kapcsolódóak.
A negyvenes évek közepén lezajló hirtelen öregedés a kutatókat is váratlanul érte, és bár eleinte a nőket érintő perimenopauzát (a menopauzát megelőző és azt követő időszak) tették érte felelőssé, hamar kiderült, hogy nem ez torzítja az adatokat, mert a férfiaknál is végbe mennek ugyanezek a változások. Xiaotao Shen, a tanulmány egyik szerzője szerint ez arra utal, hogy a nők testében lezajló változásokra ugyan hatással van a menopauza, de ennél hangsúlyosabb hatások állnak a mindkét nemnél jelentkező átalakulás hátterében,
Korábbi kutatások szerint 78 éves korban is lehet még egy kiugró öregedési szakasz, de ezt ez a tanulmány nem tudta megerősíteni, mert a legidősebb résztvevő 75 éves volt. A bemutatott öregedési minta ugyanakkor konzisztens az eddigi eredményekkel, amelyek alapján sok életkorral összefüggő betegség kockázata nem nő fokozatosan, hanem egy bizonyos ponton ugrik meg hirtelen. Ilyen például a szív- és érrendszeri betegségek mellett az Alzheimer-kór is.
Az is elképzelhető, hogy néhány ilyen változásnak köze lehet az életmódban bekövetkező változásokhoz is – a negyvenes évek közepén lehet, hogy azért változik meg az alkoholanyagcsere, mert ez sokaknak különösen stresszes időszak, és emiatt több alkoholt isznak az addiginál. A kutatás segíthet abban, hogy célzottan lehessen beavatkozni a kritikus időszakokban, például extra testmozgással akkor, amikor az ember a legtöbb izmot veszíti. A tanulmány szerzői szerint pedig általánosan is igaz, hogy akkor kell változtatni az életmódunkon, amikor még egészségesek vagyunk.
Arról, hogy ma már nem sci-fi, hanem tudományos kérdés az örök élet, de az elérése súlyos mentális és társadalmi problémákat hozhat, korábban ebben a cikkben írtunk részletesen.
