Az ukrán sikerek nyitottá tették az oroszokat a diplomáciára. Kiderült: Kijev a háború előtt kész lett volna lemondani a NATO-tagságról.
Meglepetésszerű látogatást tett szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemrég, több mint fél év felszabadított Izjumban, s jelenlétében ünnepélyesen felvonták az állami zászlót a Harkivi régió fontos logisztikai központjának tartott városban. Beszédében az elnök hősöknek nevezte az orosz megszállóktól jelentős területeket visszfoglaló ukrán katonákat. Kedd éjjeli üzenetében Zelenszkij azt mondta, szeptember eleje óta 8000 négyzetkilométert foglaltak vissza (ez majdnem Bács-Kiskun megye területének felel meg).
Az ukrán harctéri sikerek jelek szerint annyira megijesztették Oroszországot, hogy Moszkva már tárgyalóasztalhoz ülne. Olha Sztefanisin ukrán miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy a napokban „orosz tisztviselők különböző csoportjai részéről” többször is ajánlatot tettek Kijevnek a béketárgyalások felújítására. Sztefanisin a France-24-nek adott interjúban ugyanakkor úgy vélte, az orosz ajánlatok célja most az, hogy megállítsák az ukrán csapatok gyors előrenyomulását.
India és Franciaország is tárrgyalásokra szólított fel a feleket a konfliktus lezárása érdekében. „Vissza kell térni a párbeszédhez és a diplomáciához” – jelentette ki Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter, miután Újdelhiben találkozott francia kollégájával, Catherine Colonnával.
Ukrajna viszont attól tart, hogy Oroszország fokozza az energiarendszere elleni támadásokat, hogy ezzel helyezzen nyomást az országra a közelgő tél előtt.
„Arra számítunk, hogy egyre több ilyen támadás lesz, de készen állunk a különböző forgatókönyvekre” – nyilatkozta Mihajlo Podoljak, Zelenszkij vezető tanácsadója a Reuters hírügynökségnek.
Oroszország akár iráni drónokkal is támadhatja az ukrán polgári infrastruktúrát. A brit védelmi tárca megerősítette azt az ukrán állítást, hogy az orosz hadsereg „nagy valószínűséggel” már megkezdte a teheráni rezsimtől kapott drónok harctéri alkalmazását Ukrajnában. Az ukrán védelmi tárca kedden képeket is közzé tett egy lelőtt pilóta nélküli repülőgépről, amelynek szárnycsúcsa megegyezik az iráni gyártmányú Shahed-136 típusú drónéval. Kijev és Washington a közelmúltban azzal vádolta Teheránt, hogy drónokat szállít Oroszországnak, de Irán tagadta ezt az állítást.
Kijevi közlések szerint az Egyesült Királyságban folytatódik az ukrán katonák kiképzése. A brit kormány kezdeményezte Operation Interflex program keretében, a kanadai, holland, új-zélandi, brit és ukrán tisztek keze alatt eddig közel 5000 ukrán katona fejezte be a kiképzést.
A Nyugat és Ukrajna mélyülő katonai együttműködése régóta aggasztja Oroszországot. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újfent hangsúlyozta, hogy a NATO-hoz való csatlakozásra irányuló ukrán törekvésekre továbbra is veszélyforrásként tekintenek. Mint mondta, az ukrán tagság gondolata „a legfőbb fenyegetés” Oroszország nézve.
Mielőtt Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én teljes körű invázió megindítását rendelte el Ukrajna ellen, Moszkva garanciákat követelt a NATO-tagoktól arra, hogy a szomszédos ország soha nem csatlakozhat a szövetséghez. Most azonban kiderült, hogy Kijev hajlandó lett volna biztosítékot adni erre. A Reuters egy szerdai exkluzív cikkében arról számolt be, hogy a háború előtt Dmitrij Kozak, az orosz elnöki adminisztráció helyettes vezetője azt jelentette Putyinnak, hogy olyan alkut kötött Ukrajnával, amely megakadályozza, hogy az ország csatlakozzon a NATO-hoz. Kozak – a Reuters orosz kormányzati forrásai szerint – azt mondta az orosz elnöknek, hogy az ukrán féllel kötött megállapodás szükségtelenné teszi Ukrajna lerohánását és megszállását. Válaszul azonban Putyin világossá tette, hogy a Kozak által kiharcolt engedmények nem elegendőek, és céljait kiterjesztette Ukrajna egyes részeinek annektálására is – mondták a források. Ennek eredményeképpen az alku meghiúsult.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2022. szeptember 14-én.
