Az álkeresztény és álköztársasági álnokasszony, bevallása szerint, bibliát olvasgat.
Bocsánatot kérek tőletek aranyos drága nyulacskáim, de evvel a mondattal nagyon sok baj van, bár erről leginkább nem én tehetek.Kezdjük ott, hogy álkeresztény. Nem az a baj, hogy nem keresztény, hanem hogy álkeresztény. Egyáltalán, minden embernek, de még egy politikusnak is, magánügye, vallásos-e, vagy nem. Nem azért lett megválasztva, hogy vallásosságával kérkedjen, hanem azért, hogy az országot szolgálja. Ah, drágáim, ez a mondat sem stimmel! A jelenlegi köztársasági álnokot sem választotta meg senki, csak kinevezték! A kettő nem ugyanaz.
A következő baj, hogy álköztársasági elnök, mivel nem a köztársaságot képviseli, hanem egy trottyos bandavezért szolgál.
Menjünk szépen tovább, az sincs rendjén, hogy álnokasszony. Ennek az országnak nem egy mosolygótollra (úgy hallottam, ez a dakota neve) van szüksége, aki mosolyogva ír alá minden szart, amit a gazemberek elé tesznek!
Aztán itt van a biblia. Nem a bibliába kéne ennyire belemerülnie, remélem nem is arra esküdött fel, elég lenne, ha a tízparancsolatot tenné magáévá! Figyeltetek, aranyoskáim? Kezdek belejönni az írásba. Nem azt írtam, és nem véletlenül, hogy olvasgassa a tízparancsolatot, hanem azt, hogy tegye magáévá, tegye kötelezővé magára nézve! Persze, tudom én, hogy ez macerás, nem is kifizetődő, és nem is divat Fidesz körökben, de egyszer-egyszer csak meg lehetne próbálni, nagy baj nem lehet belőle.
Végül itt van maga az olvasgatás. Olvasni öröm, mint tudjuk, de ez édes kevés. Ha már annyira sokat forgatja a bibliát, ha már szóban annyit kereszténykedik, élhetne is úgy, mint egy jó hívő!
Ami még ennél is fontosabb, a biblia helyett inkább az alkotmányt – még akkor is, ha tákolmány -, a munkatörvénykönyvet, törvényeket, rendeleteket, esetleg történelemkönyvet kellene olvasgatnia. Még egy magyar népmese elolvasásából is többet tanulhatna!
Van egy szörnyű gyanúm aranyoskáim. Mosolygótoll nagy tévedésben van! Jobb, ha tőlem tudja meg, a bibliotéka nem bibliatéka, nem egy bibliatartó. Mikor az édesanyja a konyhaasztal körül kergette, biztos nem a bibliát akarta a fejéhez vágni, vagy a fejébe sulykolni. Valószínűbb, hogy a tisztességre, igazmondásra, gerincességre próbálta nevelni. Novák anyuka! Ez nem sikerült! Talán néhány kör még nem ártott volna, hátha. Gyerekkoromban szüleim avval riogattak, vigyázzunk, Isten szeme mindent lát. Hát, ha így van, akkor most biztos oltári hányingere van, látva, ki mindenki hivatkozik rá, bújik a háta mögé, ki mindenki emelget keresztet templomaiban, ki mindenki akar előnyökhöz jutni, átgázolva mindenkin, mindenen, még a biblián is.
Ezek után nyilvánvaló, az Isten sem ment meg bennünket, esze ágában sincs, jobb, ha saját magunk látunk hozzá. Annál is inkább, mivel láthatjuk, a sok szolga (latinul miniszter) saját magával van elfoglalva, legföljebb a trottyost és bandáját szolgálják. Most aztán azt a kérdést is feltehetem: Kim nekem Novák Katalin?
Ahogy mondani szokás, mostanság nagyon aktuális: magad uram, ha szolgád nincs.
szürkenyul blog
Forrás: Újnépszabadság
