„A válaszok elemzése után arra a következtetésre jutottunk, hogy meg kell tennünk a következő lépést, Johannes Hahn biztos ma értesítette a magyar hatóságokat arról, hogy elindítjuk a jogállamisági eljárást” – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, „válaszok” alatt utalva arra, hogy a Bizottság jelezte Magyarországnak, a helyreállítási alap feltételéül szabta az EU a korrupció megfékezését. A válasz valószínűleg „nem” volt…
Amint újraválasztották Orbán Viktort, újra felmelegedett az EU-s szankciók kérdése Magyarországgal szemben – írja a Guardian. Az Európai Unióról szóló szerződés hetes cikkelye alapján megvonhatóak az EU-s források olyan államoktól, ahol a kormány foglyul ejti a bíróságokat és más állami intézményeket. A cikkelyt még sosem alkalmazták élesben és eddig csak apró lépéseket tett azért az EU, hogy Magyarországgal szemben alkalmazható legyen.
A Guardian beszámolója szerint a legtöbb EU-s vezető hallgatásba merült Orbán hivatalos győzelme után. Újraválasztásához gratulált azonban Vlagyimir Putyin, Alekszander Lukasenko és olyan európai szélsőjobboldali vezetők is, mint Nigel Farage, Marine Le Pen és Matteo Salvini.
Csehország külügyminisztere, Jan Lipavskỷ bevallotta, hogy nem örül a magyar választási eredménynek, de hozzátette, Magyarországnak el kell dönteni, az EU-hoz és a NATO-hoz akar-e tartozni.
Daniel Freund német zöld EP-képviselő szerint napokon belül megindulhat az EU-s eljárás Magyarország ellen. „A pénzügyi nyomás meglehetősen gyorsan érezhető lesz, ha a Bizottság megmozdul” – mondta, hozzátéve, hogy ha még hónapokig is tartana az uniós folyamat kibontakozása, Budapestnek nehezebb lenne a hitelfelvétel.
Petri Sarvamaa, finn EP-képviselő, az Európai Néppárt frakciójának tagja szintén arra számít, hogy a Bizottság napokon belül elindítja az eljárást.
„Egzisztenciális problémákkal állunk szemben. Ezek totalitárius tekintélyelvű rezsimek a demokratikus világgal szemben, és úgy tűnik, hogy Orbán hajlandó ebbe az [első] táborba tartozni” – tette hozzá.
Andor László, korábbi EU-s biztos szintén megszólal a cikkben. A közgazdász szerint Ursula von der Leyen gyakran hezitál Magyarország ügyével kapcsolatban és ezúttal is inkább csak „kertelésre” lehet majd számítani a Bizottság részéről.
Hegedűs Dániel, a Német Marshall Alap munkatársa arra számít, hogy Orbán bátrabban fog politizálni a közeljövőben Brüsszelben szemben, és inkorporálni fogja a parlamentbe jutott MiHazánk javaslatait. Szerinte a Bizottságnak egyensúlyozni kell majd az Orbán elleni fellépés és aközött, hogy Magyarország ne blokkolja az Európai Tanácsot.
Orbánnak immáron nem csak Brüsszellel, de a V4-es országokkal is szembe kell néznie, akik elítélik az ukrajnai háborúhoz való viszonyát. Az elmúlt héten töröltek egy közép-európai védelmi miniszterek közötti találkozót, miután a cseh védelmi miniszter azzal vádolta Magyarországot, hogy fontosabb számára az „olcsó orosz olaj”, mint az ukrán vér.
Ugyan Lengyelország is támogatja az orosz szankciókat, Mateusz Morawiecki lengyel miniszter legutóbb megvédte Magyarországot. Szerinte Németország az elsőszámú kerékkötője a szankcióknak, nem Magyarország.
Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője is arról ír Facebook-oldalán, hogy veszélyben vannak Magyarország EU-s forrásai. A bejegyzés szerint Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa bejelentette, beindítják a jogállamisági mechanizmust. Hahn hozzátette: Lengyelországgal szemben nem indítanak eljárást.
„Ezzel elég világossá vált, hogy a magyar kormány nem hajlandó semmilyen antikorrupciós garanciát teljesíteni, és inkább lemond az uniós pénzekről. Pedig Orbán Viktor pár hete maga ismerte el, hogy gazdasági válság jön. Ezzel nem maradt más lehetőségük: mivel nem hajlandóak befejezni az EU-s pénzek elsikkasztását, így súlyos megszorításokra fognak kényszerülni a következő hónapokban.” – értékelte a helyzetet Donáth Anna.
Forrás: Mérce
