A jobboldal a demokrácia intézményei elleni támadással készül a következő választásra. Ha nyernek, jaj Amerikának. Lehet, hogy akkor is, ha veszítenek.
Az Egyesült Államokban gőzerővel folyik az előválasztási kampány, novemberben 435 képviselői, 35 szenátusi és 39 kormányzói hely sorsa dől el. A szemek azonban már 2024-re tekintenek, amikor az derül ki, hogy visszaszorítható-e a palackba a szélsőjobboldali populizmus Donald Trump által kieresztett szelleme. Egyelőre nem úgy néz ki, és ezen még Joe Biden vagy egy másik liberális elnökjelölt győzelme sem sokat változtatna – főleg, hogy a Republikánus Párt már most arra készül, hogy ne ismerje el az eredményt és erre 2020-al ellentétben meg is legyenek a jogi eszközei.
Trump továbbra is bujtogatja a 2020-as végeredmény megváltoztatását követelő híveit. Bár erre semmi esély, de úgy számol, hogy ha sikerülne érvényteleníteni a pennsylvaniai, michigani, georgiai és arizonai választást, akkor voltaképpen ő nyert és visszaköltözhet a Fehér Házba. A beadványok eddig minden bíróságon vesztettek, mégis újra és újra akadnak próbálkozók. Alighanem abban bíznak, hogy előbb vagy utóbb találnak egy olyan szövetségi bírót, mint például a Trump által már a választás után, de még Biden beiktatása előtt kinevezett floridai Kathryn Kimball Mizelle, aki hétfőn formai okokra hivatkozva tárgyalás nélkül érvénytelenítette a tömegközlekedési eszközökön kötelező maszkviselést előíró rendeletet. Eddig általában a republikánusok panaszkodtak a politikába avatkozó „aktivista” bírókra, most a liberális oldalon vetik föl, hogy ideológiai döntés született.Biden most népszerűtlen, a magas infláció, különösen az élelmiszer és a benzin drágulása nagyobb súllyal esik a latba, mint a koronavírus-járvány enyhülése vagy a kedvező munkaerőpiaci helyzet.
Szinte biztosra lehet venni, hogy a Republikánus Párt többséget szerez a képviselőházban és erre a szenátusban is jó esélye van. Márpedig egy jobboldali kongresszus nem fogja törvénytelennek nyilvánítani a republikánus többségű államokban már elfogadott vagy napirenden lévő, a szavazójogot korlátozó és a választási eredmény véglegesítését is a pártpolitikusokra bízó szabályokat. Vagyis ha 2024-ben is Pennsylvanián, Michiganen, Georgián és Arizonán fog múlni, ki nyer, akkor a republikánusok már erősebb pozíciókból próbálhatják majd felülírni a választói akaratot.
Donald Trumpot az ellene indított második, a Capitolium tavaly januári ostroma miatti alkotmányos felmentési eljárásban (impeachment) sem sikerült elítélni. A képviselőház különbizottsága ugyan folytatja a meghallgatásokat és a bizonyítékok gyűjtését, de napról napra halványul annak az esélye, hogy a volt elnöknek végül bíróság előtt kelljen felelnie tetteiért. Még ha vádat is emelnek ellene, az ügy nyilván elhúzódik és évek múlva majd az erősen jobbra dőlő legfelsőbb bíróságon köt ki. Vagyis egyelőre úgy néz ki, hogy az Egyesült Államokban büntetlenül lehet zendülést szítani és az alkotmányos rendre törni.
Egy idén januári felmérés szerint a republikánus szavazók 40, a függetlenek 41 és a demokrata pártiak 23 százaléka szerint is igazolható a politikailag motivált erőszak. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a republikánusok több mint fele még most is elhiszi Trump hazugságait a 2020-as csalásról és nem bízik a választások tisztaságában.
A jelenség nem Trumppal kezdődött, de alatta és miatta riasztóan megerősödött: a jobboldali szavazók többsége és hatásukra a Republikánus Párt politikusainak egy része elvesztette hitét az amerikai intézményekben. Mivel országosan a nagyvárosi liberálisok kerültek többségbe, a vidéki Amerika széles övezeteiben az a vélemény alakult ki, hogy minden hiába, a rendszer kulcspozícióit elfoglalta a Demokrata Párt. Mint Yuval Levin, a konzervatív American Enterprise Institute egyik vezető kutatója a New York Timesban írta, az egész rendszert romlottnak látják, szerintük az intézmények nem megoldják, hanem okozzák a bajokat. Márpedig, ha ez így van, akkor nem érvényes a korábbi erkölcsi kódex és a hagyományos normarendszer, sőt, az udvarias vita és a jó modor is elvetendő. Sohrab Ahmari, a First Things nevű befolyásos konzervatív vallási folyóirat szemleírója még erre is rátesz egy lapáttal, szerinte az ilyesmi csak a fennálló rend, az „ortodoxia” érdekét szolgálja.
Vagyis Trump 2020-as vereségével az amerikai demokrácia még messze nem jutott túl a válságon. 2024-ben a bukott elnök újra indulhat és ha nyer, beteljesítheti küldetését, lebonthatja a jogállam intézményrendszerét. Ha pedig veszít, akkor a múltkorinál is nagyobb veszély a polgárháború, az Egyesült Államok nem túl hosszú történetének második nagy szakadása. A Demokrata Pártnak és a megmaradt maroknyi józan republikánusnak fél éve maradt a tragédia megelőzésére.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2022. április 25-én.
