A Portfolio elemző háttércikke július elsején a Nagy Ünnepről, a világ legnépesebb országának pártjáról, annak múltjáról, jelenéről és jövőjéről.
Ma ünnepli alapításának 100. évfordulóját a Kínai Kommunista Párt (KKP), amely a világ egyik legbefolyásosabb szervezete. A több mint 95 millió taggal rendelkező párt Kína megkérdőjelezhetetlen ura. A párt ráadásul az utóbbi években, főleg Hszi Csin-ping hatalomra kerülése óta, még erősebben kívánja befolyásolni az ország politikáját, egyúttal pedig erősíteni Kína világpolitikai pozícióját. A látványos sikerek ellenére azonban az utóbbi években tapasztalt hatalomkoncentráció és a párt túlmozgásos működése hosszú távon veszélyt jelenthet ország növekedésére.
A párt története
A KKP-t hivatalosan 1921. július 1-jén alapították Sanghajban, tábora gyorsan növekedett, döntően a széles paraszti rétegek körében. Ebben az időszakban lépett színre a párt és később egész Kína legmeghatározóbb alakja, Mao Ce-tung. A KKP a második világháború alatt az akkoriban Kínát kormányzó nacionalistákkal közösen állt ellen a japán megszállóknak, jóllehet a két mozgalom élesen szembenállt egymással. Az ellentétek a világháború befejeztével szinte azonnal kiújultak és polgárháború tört ki a két fél között, amelyből végül a kommunisták kerültek ki győztesen. 1949-ben Mao ünnepélyesen kikiáltotta Pekingben a Kínai Népköztársaságot, amelyet ettől kezdve a KKP vasmarokkal irányított, a nacionalisták pedig Tajvan szigetére menekültek.
A MAO VEZETTE KKP IGYEKEZETT IS MINDEN ESZKÖZZEL MODERNIZÁLNI ÉS NÉHÁNY ÉV ALATT FEJLETT IPARI ORSZÁGGÁ TENNI AZ AKKOR MÉG ALAPVETŐEN MEZŐGAZDASÁGI JELLEGŰ, ELMARADOTT KÍNÁT.
Ezt szolgálta a Nagy ugrás névre keresztelt gazdasági és társadalmi mozgalom. Az átgondolatlan tervek, az erőszakos iparosítás, illetve a mezőgazdaság kollektivizálása miatt azonban végül katasztrófába torkollott a kezdeményezés és a kínai történelem egyik legnagyobb éhínségét idézte elő, amelynek becslések szerint 45 millióan estek áldozatul. Ezt követte a kulturális forradalom, amelynek hivatalos célkitűzése a kínai társadalom burzsoá befolyásoktól való megtisztítása volt, ezzel szemben valójában arra irányult, hogy Mao megerősítse egyeduralmát és leszámoljon a párton belüli ellenfeleivel.
1976-ban azonban meghalt Mao és ez nemcsak a párt, de az egész ország vonatkozásában fontos változásokkal járt. Ami a KKP-t illeti, az ország új vezetője, Teng Hsziao-ping felszámolta az egyszemélyi uralmat és a személyi kultuszt, ezzel szemben pedig kollektív vezetési modellt alakított ki. Ez többek közt azt is jelentette, hogy két ötéves ciklusban maximalizálták a pártfőtitkár és az államelnök mandátumát, akinek ezt követően vissza kell vonulnia, hogy a pártelit saját soraiból új vezetőt válasszon.Ezzel párhuzamosan a KKP elfordult a keményvonalas kommunista gazdaságpolitikától és gazdasági reformok indultak meg az országban, amelyek megalapozták Kína későbbi fellendülését.
FONTOS AZONBAN HANGSÚLYOZNI, HOGY A REFORMOK SZINTE KIZÁRÓLAG A GAZDASÁGRA SZORÍTKOZTAK, POLITIKAI ÉRTELEMBEN VETT ÁTALAKÍTÁST VAGY AZ ORSZÁG DEMOKRATIZÁLÁSÁT A KKP-NEK NEM ÁLLT SZÁNDÉKÁBAN MEGVALÓSÍTANI.
Ezt támasztja alá az 1989-es Tienanmen téri tüntetések véres leverése is. A gazdasági reformok gyümölcse azonban az évtizedek során beérett, Kína pedig mára a világ második legnagyobb gazdaságává vált, amely egyre inkább helyet követel magának a világpolitika alakítói között.
A párt működése
A párt működését tekintve egy piramishoz hasonló struktúrát követ. Papíron a legfontosabb szerve a kongresszus, amely 2300 főből áll és öt évente ülésezik. Itt döntenek hivatalosan a párt irányadó politikájáról, illetve ez a szerv választja ki a Központi Bizottság (KB) tagjait is. A 380 tagú KB már gyakrabban, évente többször ülésezik és fajsúlyosabb tényező a politikai életben. Hatásköre azonban inkább a felsőbb körökből érkező döntések jóváhagyására korlátozódik, így a tényleges hatalom nem itt koncentrálódik. A KB fölött helyezkedik el a nagyjából két tucat személyből álló Politikai Bizottság (PB), amelybe már a párt legszűkebb vezetése tartozik, a legfontosabb kérdések azonban mégsem itt, hanem a PB Állandó Bizottságában dőlnek el.
A PÁRT MŰKÖDÉSÉRE TEHÁT JELLEMZŐ, HOGY A FONTOS DÖNTÉSEK AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGBAN SZÜLETNEK MEG, A TÖBBI SZERV PEDIG VALÓJÁBAN CSAK EZEK JÓVÁHAGYÁSÁRA SZOLGÁL.
A KKP ráadásul nem csupán egy párt, hanem a teljes kínai berendezkedés alapköve, amely az állam működésének minden aspektusát meghatározza. Jól mutatja ezt, hogy a kínai hadsereg főparancsnoka a KKP főtitkára, aki egyszerre betölti az államelnök tisztségét is. Az ország miniszterelnöke is tagja az Állandó Bizottságnak, a kínai parlament szerepét betöltő Népi Gyűlésben pedig 70 százalékban a KKP delegáltjai ülnek, a maradék helyeken pedig papíron független, de valójában a párthoz köthető szerveződések osztoznak.
A COUNCIL ON FOREIGN RELATIONS ELEMZÉSE SZERINT A PÁRT HATALMA KÍNÁBAN HÁROM ALAPPILLÉREN NYUGSZIK: A SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY ELLENŐRZÉSÉN, A PROPAGANDÁN, ILLETVE A HADSEREGEN.
Nem is meglepő, hogy Kínában a társadalmi felemelkedés egyik fontos eszköze lehet a pártba való belépés, amely azonban nem egyszerű. Évente nagyjából 20 millióan jelentkeznek az összesen több mint 95 millió főt számláló szervezetbe, azonban csak a jelentkezők fele nyer felvételt, amelyet egy hosszas kiválasztási folyamat előz meg.
Egy másik érdekes aspektusa a párt szervezeti átalakulásának a tagok társadalmi megoszlásában figyelhető meg. A KKP hagyományos bázisát jelentő munkás és paraszti rétegek aránya már évek óta látványosan csökkenő tendenciát mutat, ezzel szemben a diplomások aránya magabiztosan növekszik. Ez egyrészt adódik a Kínában az utóbbi években tapasztalt életszínvonal-növekedésből, de a pártvezetés is inkább a diplomásokat helyezi előtérbe a fent említett kiválasztási folyamatok során.
A FINANCIAL TIMES VONATKOZÓ ELEMZÉSE IS RÁMUTAT, HOGY A KKP MÁRA A MUNKÁSOK ÉS PARASZTOK PÁRTJÁBÓL A MENEDZSEREK ÉS AZ ÜZLETEMBEREK PÁRTJÁVÁ VÁLT.
Az új irány
A centenáriumi évforduló megünneplése legalább annyira fontos mérföldkő a KKP jelenlegi vezetőjének, Hszi Csin-pingnek, mint magának a pártnak. A 2012 óta hatalmon lévő főtitkár ugyanis fontos változások elindítója volt az elmúlt években nemcsak a párton belül, de a teljes kínai berendezkedés vonatkozásában is. Hivatalba lépése után több korrupcióellenes kampányt is indított, amellyel sikeresen számolt le politikai ellenfeleivel és betonozta be hatalmát.
Ezt jól mutatja, hogy 2018-ban a KKP kongresszusa kitörölte a kínai alkotmányból azt a passzust, amely két ciklusban korlátozza az államelnök hivatali idejét, az új szabályok szerint tehát Hszi jövőre újra indulhatna a pozícióért.
EZZEL GYAKORLATILAG FELSZÁMOLTÁK AZT A TECHNOKRATA ÉS KOLLEKTÍV VEZETÉSEN ALAPULÓ MODELLT, AMELYET MAO HALÁLA UTÁN ALAKÍTOTTAK KI.
Egyúttal megágyaztak annak, hogy újra az egyszemélyi vezetés határozza meg az ország politikáját. Ekkora hatalom ugyanis Mao Ce-tung óta nem összpontosult egyetlen kínai vezető kezében sem. Az utóbbi években ráadásul a személyi kultuszra hajazó tisztelet kezdte el övezni a pártvezetőt. Téziseit, a Hszi Csin-ping-féle gondolatokat, amelyek szigorú pártfegyelmet és a KKP társadalom feletti uralmát írják elő, ma már országszerte tanítják Kínában.
A PÁRT EZEN FELÜL AZ ELMÚLT IDŐSZAKBAN AZ ÜZLETI SZFÉRÁRA IS MÉG INKÁBB KITERJESZTETTE BEFOLYÁSÁT.
A hatályos szabályok szerint ugyanis minden olyan kínai magáncég esetében, ahol három vagy több KKP-tag dolgozik, kötelező jelleggel pártbizottságot kell alakítani. Jelenleg a kínai magáncégek 73 százalékában rendelkezik ilyen képviselettel a KKP. A párt keze azonban már olyan kínai mamutvállalatokig is elér, mint a Tencent vagy az Alibaba. Jack Ma, az Alibaba alapítója például azután tűnt el három hónapra a nyilvánosság elől, hogy bírálta a kínai hatóságok pénzügyi és technológiai innovációkat érintő gyakorlatát, ezzel pedig kihúzta a gyufát a KKP-nál. Annak ellenére, hogy bocsánatot kért a kijelentéseiért és állítólag önként ajánlott részesedést az államnak cégeiben, a büntetést nem úszta meg. Visszavonták a Ma vezette cégcsoport, az Ant Group tőzsdei bevezetésének engedélyeit, szigorúbb tőkekövetelményeket akasztottak a cég nyakába és utasították őket, hogy változtassák meg működési modelljüket.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Megtorpedózták a történelem legnagyobb tőzsdei bevezetését
Két hónapja nem látták Kína leggazdagabb emberét, feléledtek a spekulációk
Egyszerűen köddé vált a világ egyik legbefolyásosabb techguruja – mi történhetett?
Előkerült Kína leggazdagabb embere
EGYES ELEMZŐK FELHÍVJÁK A FIGYELMET ARRA, HOGY A FENTIHEZ HASONLÓ LÉPÉSEK KONTRAPRODUKTÍVAK LEHETNEK, MIVEL A KÍNAI GAZDASÁG KORÁBBAN ÉPPEN A REFORMOKNAK KÖSZÖNHETTE FELLENDÜLÉSÉT, A PÁRT ÁLTAL MOST MEGKÍSÉRELT KÉZI VEZÉRLÉS PEDIG HOSSZÚ TÁVON VISSZAESÉST IDÉZHET ELŐ.
Mindezeken felül Kína Hszi Csin-ping hatalomra kerülése után más terén is jóval asszertívebbé vált. Jól szimbolizálja ezt az „Egy övezet egy út” kezdeményezés, amely beruházási megállapodásokon keresztül igyekszik terjeszteni a kínai befolyást a világban. Emellett az utóbbi években Tajvan és a vitatott hovatartozású Dél-kínai-tenger környékén is egyre gyakoribbá váltak villongások, amelyek az Egyesült Államokkal is konfrontációkhoz vezettek. A hongkongi önkormányzatiság közelmúltban történt felszámolása, illetve az ujgurok és más kisebbségek elnyomása a nemzetközi kritikák ellenére pedig azt jelzik, hogy a KKP a jövőben sem fogja tűrni, hogy akármilyen indokkal is beleszóljanak a belügyeibe, amelyet a főtitkár centenáriumi ünnepségen elmondott szavai is előrevetítenek:
A kínaiak nem fogják hagyni többé, hogy külföldi erők elnyomják őket. Aki zsarnokoskodni próbál felettünk, 1,4 milliárd kínai alkotta, acélos Nagy Falba ütközik.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Példátlan mennyiségű kínai repülőgép hatolt be Tajvan légvédelmi zónájába
Nagy riadalmat okozott 28 váratlanul felbukkanó kínai katonai repülőgép
A mai események kétségkívül az ünneplésről szóltak és nem maradhattak el a nagyívű bejelentések sem. Hszi például kiemelte, hogy Kína minden tekintetben elérte a „mérsékelten jómódú társadalom” állapotát, amely a KKP régi ígéretének beteljesülését jelenti. Bár tény, hogy Kína valóban látványosan növelte a társadalom életszínvonalát az utóbbi évtizedekben, a Pekingi Egyetem kutatása alapján kirajzolódik, hogy mély egyenlőtlenségek uralkodnak a társadalmon belül, hiszen a legvagyonosabb 1 százalék birtokolja az ország javainak harmadát, míg az alsó 25 százaléknak csupán 1 százaléknyi vagyon jut.
Nem kérdés azonban, hogy Kína a jövőben egyre meghatározóbb pozíciót fog elfoglalni a világpolitika színpadán és már jó előre bejelentették, hogy 2049-re, a népköztársaság centenáriumi évfordulójára a cél nem más, minthogy Kína egy minden szempontból jómódú, fejlett és erős ország legyen.
ERRE A JELEN ÁLLÁS SZERINT MINDEN ESÉLYE MEGVAN, AZ UTÓBBI ÉVEKBEN TAPASZTALT HATALOMKONCENTRÁCIÓ ÉS A GAZDASÁGI SZEKTOR PÁRT ÁLTALI LEURALÁSA AZONBAN KOMOLY PROBLÉMÁT IS JELENTHET A KÍNAI FEJLŐDÉS JÖVŐJÉRE NÉZVE.
A szerkesztő megjegyzése
A KKP eddigi vezetői
A Kínai Kommunista Párt elnökei
- Chen Duxiu (1922–1925)
- Mao Ce-tung (Mao Zedong) (1945–1976)
- Hua Kuo-feng (1976–1981)
- Hu Jao-pang (Hu Yaobang) (1981–1982)
1982-ben a pártelnöki tisztséget megszüntették. 1980 óta a párton belül a legfontosabb pozíció a pártfőtitkáré.
A Kínai Kommunista Párt eddigi főtitkárai
- Csen Tu-hsziu (Chen Duxiu) (1921-1922; 1925–1928)
- Hsziang Csung-fa (Xiang Zhongfa) (1928–1931)
- Li Li-szan (Li Lisan), ügyvezető (1929–1930)
- Vang Ming (Wang Ming), ügyvezető (1931)
- Po Ku (Bo Gu), más néven Csin Pang-hszian (Qin Bangxian) (1932–1935)
- Csang Ven-tien (Zhang Wentian), más néven Lo Fu (Luo Fu) (1935–1943)
- Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) (1956–1966)
- Hu Jao-pang (Hu Yaobang) (1980–1987)
- Csao Ce-jang (Zhao Ziyang) (1987–1989)
- Csiang Cö-min (Jiang Zemin) (1989–2002)
- Hu Csin-tao (Hu Jintao) (2002–2012)
- Hszi Csin-ping (Xi Jinping) (2012-)
A pártelnöki tisztség 1982-es megszüntetése előtt a főtitkár főleg adminisztratív feladatokat látott el, s alá volt rendelve a pártelnöknek. 1980-tól gyakorlatilag, 1982-től hivatalosan is a párton belül a legfőbb funkció a főtitkáré.
Kiemelt képünk: Hszi Csin-ping, a Kínai Kommunista Párt főtitkára
