A Transtelex cikke.

Gábos Zoltán 1924 október 24-én született. Születésének 100. évfordulóját a Kolozsvári Akadémiai Bizottság a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Fizika Karával közösen november 15-én ünnepli, ily módon beillesztjük ezt a megemlékezést a Magyar Tudomány Ünnepe sorozatba.

Gábos Zoltán az erdélyi magyar fizika meghatározó egyénisége volt. A Bolyai Tudományegyetemen szerzett matematika-fizika szakos diplomát, ahol 1948-tól tanársegédként dolgozott, majd 1949-ben a doktori címet is megszerezte. Elméleti fizikusi pályájának elindításában nagy szerepe volt Fényes Imre és Teofil Vescan professzoroknak. 1950-től adjunktusként dolgozott a Bolyai egyetemen majd 1962-ben a BBTE professzora lett. Előadási stílusa, precizitása, igényessége önmagával szemben sok diákgenerációt nyűgözött le. 1990-ben nyugdíjazták, de kutatómunkáját és egyes előadások megtartását egészen 2012-ig folytatta. Utolsó nagy hatású előadását 88 éves korában tartotta a kolozsvári magyar nyelvű egyetemi oktatás megalapításának 140 éves évfordulóján. 2018 április 9-én hunyt el.

Kutatómunkája az elméleti fizika több területére is kiterjedt. Nemzetközi visszhangot is kiváltó eredményei az általános relativitáselméletben voltak a forgó égitestek kölcsönhatásaival kapcsolatban. Több könyvet írt a termodinamikáról, és az elemirész-fizika, kvantumtérelmélet területén is fontos eredményei voltak. Legnagyobb hatású, máig igen értékelt könyve az 1982-ben megjelent Az elméleti fizika alapjai.

1990 után sokat foglalkozott tudománytörténettel. Több tanulmánya jelent meg Bolyai János geometriájáról és annak hatásairól a gravitáció elméletére. Farkas Gyula világszerte ismert matematikus és fizikus, a kolozsvári egyetem professzorának munkásságát is részletesen elemezte, értelmezte.

Munkásságáért több hazai és külföldi díjban részesült, mint a Munkaérdemrend III. fokozata (1969), Érdemes egyetemi tanár (1970), a Korunk Bolyai-díja (1982), Fényes Imre-díj (1994). 1991-től tiszteleti tagja az Eötvös Loránd Fizikai Társulatnak,1995-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának választották. 2005-ben Arany János-életműdíjjal tüntette ki a Magyar Tudományos Akadémia, 2010-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, 2011-ben pedig Simonyi Károly-díjat vehetett át.

Gábos Zoltán professzort minden kollégája és diákja egyértelműen tisztelte és szerette. Hatalmas tudása mellett mérhetetlen emberségét is értékelték. Az emlékére szervezett konferenciára a BBTE Fizika Karán november 15-én 9.30 kezdettel kerül sor. Ennek szünetében leleplezzük az egyetem folyosóján felállított, Gábos Zoltánt ábrázoló mellszobrot, és egy tantermet is róla nevezünk el. A konferencia részletes programja megtalálható a KAB honlapján.